A torma (Armoracia rusticana) egy gyógy-és fűszernövény.
Őshazájáról
megoszlanak a vélemények. Egyesek a Földközi-tenger medencéjét (Európa
délkeleti részét, illetve Ázsia nyugati partvidékét) jelölik meg, mások
szerint a Volga és a Don vidékéről terjedt el. Sokáig nem volt egységes a
rendszertani besorolása sem, mert hol a vízitormával (Nasturtium), hol
az ugyancsak keresztesvirágú kanáltormával (Cochlearia) keverték össze.
Elterjesztésében nekünk, magyaroknak volt nagy szerepünk, rajtunk
keresztül ismerték meg Európában a 14-15. században.
Népies
neve: közönséges torma, csípős torma. Illóolaj tartalma gyökerének
reszelésekor szabadul fel. Kalciumot, nátriumot, magnéziumot és
C-vitamint tartalmaz.
Eredetileg gyógynövényként termesztették, csak később vált a
marhasültek, füstölt és főtt sonkák ízesítőjévé. Használjuk még
kolbászokhoz, főtt sertés- és marhahúsokhoz, savanyúságok eltevésénél is.
Fiatal levele salátába kitűnő. A gyökeréből készített szószt marhasültekhez, füstölt húsokhoz és halételekhez használják. A reszelt torma felhasználható még káposztasalátába, mártások, és majonéz ízesítésére. Reszelt gyökerét mindennap ehetjük, étvágygerjesztő, gyomorjavító, elősegíti az emésztést és a vérkeringést is előnyösen befolyásolja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése